5. tollvonás A blogger Anko
Pontosan nem
tudom leírni, hogy miért is kezdtem el bloggerkedni… Nagyon szeretek
történeteket ki találni és rajzolgatni hozzá. Kezdeteknél csak képregény
formában írtam és a szöveget fejből találtam ki. Miután iskolás lettem írásban
is kezdtem irosgatni. Csak egy volt a bökkenő… A kötözködő osztálytársaim. Míg
büszkén és bátran felolvastam mini történeteimet boldog voltam. Olyan 3.
osztályban a legkötözködőbb lány oda lépett hozzám és így szólt: „Mimi lehetek
őszinte? Senkit nem érdekel, amit kitalálsz!” Erre kicsit elképedtem, de
túlléptem. Suli váltás után nem mertem kibontakoztatni a történetírásos énem.
De sokak segítettek ebben és máig nagy kedvvel írok.
Ihlet
szerzés:
Eleinte
mesékből szereztem az alap történetet és az „extrákat”. Miután nagyon otaku
lettem, mélyebbre terelődött a téma. Azóta több romantikát teszek a részekbe,
egy kis tapasztalatos érzelmi hullámmal. Mivel eléggé ingadozó az érzelmeim a
fejemben le tudom írni, és ha kell a blogba leírom és zenét hallgatok. Minden
zenének meg van a saját kifejtése, hogy milyen lesz az érzelmem. Így sokszor
csak belemélyülök a laptop képernyőjébe és magam elé vetíti az agyam az adott
jelenetet. De ha megzavarnak közben az szörnyen idegesítő.
Zene a hangulatokhoz
(csak nightcore):
Romantikus: Killer,
Diamonds
Szomorúsan szerelmes: Bring me to life, I hate everything about you
„Sötét”: Dollhouse, Demons
Szabad: Angel with a shotgun
Szomorú: Impossible, Bloody Mary
Színes :D : Colors of the rainbow, La Di Da
Következő tolltöltés: További blogokról és néhány háttérsztori :)